Bejelentés



Történetek

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








Cici az űrből


novella

 

Előjáték


Győrben nagy fejlődés volt. Épültek új utak, új gyárak, sok ember költözött a városba. A smart city , az okos város elképzelés megvalósulni látszott. Az ország keleti részéről sok munkás érkezett a jobb élet reményében és a számításaik beváltak, magas bérek, kulturált körülmények, pezsgő kulturális élet várták őket és a kisalföldi emberek vendég szeretete. Mindenki talált munkát aki dolgozni akart. Győr egyik város részében az Ady városban is lüktetett az élet, a tó körül szerelmes párok andalogtak, élvezték az augusztusi jó időt és egymás társaságát. Gyerekek játszottak a játszótéren. A városrészben található pláza előtt sok autó parkolt. Nem messze innen Győr sétáló utcájában a Baross utcában István a 32 éves férfi , fekete rövid hajú , fekete farmer kabátban és rövid nadrágban sétált , nézte a csinos lányokat. Győrben vannak a legszebb lányok állapította meg. Augusztus volt fülledt meleg és a csajok sokat mutattak magukból. Kellemesnek találta a 37% - os vodka hatását, amit nem rég ivott meg egy hangulatos kocsmában. Később újra megszomjazott. Betért egy újabb kocsmába és leült a bárpult mellé. Türelmetlen volt, mostanában gyakran türelmetlen. Nem rég lett munkanélküli mivel felmondott a munkahelyén. Változatosságra vágyott, úgy gondolta, hogy nem jó leragadni egy munkahelyen hosszú évekig.
Egy fekete hosszú hajú, lengén öltözött nőt látott ülni a pult mellett, aki sokat mutatott a melle húsából. A csaj a harmincas éveiben járhatott a kinézete alapján.
Az alkoholtól felbátorodva a nőhöz lépett.
- Szia, István vagyok - mutatkozott be.
- Nikoletta - válaszolt a nő és szélesen elmosolyodott. Majd belekortyolt a vodkájába, ami egy félbe vágott citrommal volt díszítve és ízesítve.
- Én is szeretem a vodkát. - mondta István.
- Nagyszerű. - válaszolt a csaj.
- Közeli faluban élek a barátnőmhöz jöttem be Győrbe. Segítséget akartam tőle kérni, de sajna nem tud segíteni, egy erős férfi kézre lenne szükségem. - Magyarázta a nő.
- Miről lenne szó? - így a férfi
- Van egy hektár kukoricám le kellene szedni.
- Szívesen leszedem. - mondta István.
A kukorica magas volt és úgy tűnt, hogy soha nem ér ki a kukoricásból. - Villant a férfi elméjébe egy kép. Rossz érzése lett, na de azok a mellek. Talán a kukorica leszedése után lyuk közelébe is érhet. Minden férfi erre vágyik. Szerette volna kigombolni a gombokat a nő blúzán, hogy a cicik közelébe jusson.
- A kukoricát, mikor szedjem le? - kérdezte
- Akár már holnap is jó.
A férfi arra gondolt, hogy mivel munkanélküli és semmi dolga nincs holnap. Nincs akadálya a kukorica leszedésének.
- Rendben van- mondta István
A nő szemei egy pillanat sötét tónust vettek fel, ami nem kerülte el a férfi tekintetét.
- Dolgozol? - kérdezte a nő.
- Munkanélküli vagyok.
- Hogy lehet ez? Ebben a városban mindenki talál magának munkát.
- Nem rég még dolgoztam, de változatosságra vágytam így felmondtam, új vizekre szeretnék evezni. - Válaszolt István.
- És te dogozol?
- Bécsben dolgozok igen. - mondta Nikoletta
István ránézett a csaj bombasztikus melleire és nem kérdezte meg, hogy milyen munkát végezz
Bécsben.
- Kérek egy sört, és egy vodkát - mondta István bárpultos csajnak.
- Nem lesz sok? - kérdezte Nikoletta.
- Remélem sok lesz- válaszolt István és elaludt. Az alkohol elnyomta.
Pár órával később kinyitotta a szemeit, talált zsebében egy papír cetlit, rá volt írva Nikoletta címe, és egy üzenet. A kukorica csak arra vár, hogy leszed. Kösz, hogy megédesíted a citromot.
István tolta a biciklijét hazafelé az Ady városban, párszor elesett, végül hazaért. Lifttel felment a tizedik emeletre. Panel lakásban élt. A biciklit az utcán hagyta. Miközben ment fel az eszébe jutott, hogy gyalog ment a kocsmába, tehát valaki biciklijét eltolta. Nem baj, az Ady városban ebben a Győri közösségben ahol mindenki, ismer mindenkit ebből nem lesz probléma. Gond egy száll sem.

 

2

 

Hamar eljött a reggel. Tulajdonképpen Nikoletta nem lakott messze. Győrtől alig 10 km re lévő Várárok nevű faluban. István úgy döntött, hogy busszal utazik el a faluba. Egy óra múlva már Várárok  buszvárórájában állt. Szép rendezett környezettet látott maga körül nyíltak a Liliomok a buszváró mellett, néhány kutya ugatott a közelben.
Elindult és nézte az utca táblákat. A Nefelejcs utcát kereste. Egyáltalán nem bánta, hogy sétálnia kell, szeretet sétálni. A 32 éves férfi rájött, hogy tulajdonképpen randinak is fel lehet fogni, hogy egy csinos nőhöz megy, aki nyugodtan lehetne szépségkirálynő is. Talán teljesül a vágyam és a Balaton parton leszop egy csinos nő. - Gondolta és elmosolyodott.
Olyan 10 perc alatt oda ért a megadott címre. Egy sárga színű ház kettő ablakkal, kéménnyel a tetőn, az udvarban tulipánok virágoztak, tipikus falusi ház. Ez a látvány fogadta a megadott címen. István háromszor csengetett. Nikoletta a harmadik csengetés után megjelent, fehér színű rövidnadrágot viselt és nem volt rajta cipő se papucs. István megállapította, hogy tökéletesen formásak a nő combjai, és a lábujjai ízlésesen vannak kilakkozva. Felül egy mélyen kivágott blúzt viselt, a nagy mellei majdnem kibuggyantak. A férfi úgy gondolta, hogy a nő nem visel melltartót.
- Szia, megjöttem. - mondta István és mosolygott.
- Látom. - válaszolt a csaj és elnevette magát. Majd hozzá tette. - Gyere be nyugodtan a kapu nyitva van és nincs kutya. Nikoletta beinvitálta Istvánt a konyhába és felrakott egy kávét, amíg főtt a kávé beszélgettek.
- Egyedül élsz? - kérdezte István
- Igen. Édesanyám már meghalt, édesapám Olaszországban él egy szép kisvárosban Montecatiniben, párom jelenleg nincs. - válaszolt Nikoletta. - Így akár itt is aludhatsz- Tette hozzá, és elnevette magát. István ránézett Nikoletta körte formájú melleire és biztos volt benne, hogy majd lesz olyan éjszaka amit a nő házában fog eltölteni. Egy traktor ment el a ház előtt, a hangja behallatszott a konyhába.
- Miért nem gépiesíted a kukorica szedést? - kérdezte István.
- Mert akkor te nem lennél itt - válaszolt Nikoletta.
Közben kifőtt a kávé.
- Hány cukorral kéred? - kérdezte Nikoletta.
- Hárommal. - válaszolt István.
A csaj kávés csészékbe töltötte a fekete nedűt. Jóízűen itták.
Csengettek...
- Biztos a postás.- mondta Nikoletta és kiment a konyhából. István körül nézett, rendezett volt minden. Úgy tűnik a nő igényes a környezetére. a falon egy ruha volt rá volt hímezve, hogy az AC DC az univerzum legjobb zenekara. István egyetértően bólintott a fejével. Megitta a kávéját és nézte az üres kávés poharat. Várt. Nem kellet sokat várni. Nikoletta visszajött a konyhába.
- Csak levelet hozott a postás. - mondta.
- Értem. - mondta István.
- Eldobtam a leveleket a kukába, a felesleges dolgoknak ott a helyük.
- Szerintem is így van - válaszolt István.
- Most, hogy megittuk a kávét, csevegtünk is, rátérhetünk a lényegre. - mondta Nikoletta. Mindketten felálltak az asztaltól.
A kukorica tábla kint van a határban - folytatta nő. - Még meg gondolhatod magad, igazán nem kell dolgoznod ha nem akarsz. Olyan hirtelen jött ez, hogy itt vagy.
- Ráérek - válaszolt István.
- Rendben van - mondta Nikoletta.
- Mivel megyünk a határba?
- Skodával
- Segítesz bepakolni? - kérdezte Nikoletta
- Mit visszük?
- Ami szükséges, söröket, bort, vodkát, rágcsálnivalót, délután beugrok a boltba akkor lesz friss kenyér mivel úgy tervezem, hogy este kint alszunk a faházban. Tudod a kukorica tábla mellett van egy kis mobil faházam.
István segített két nagy táskát berakni a kocsi csomagtartójába. Nikoletta becsukta a házának az ajtaját kulcsra, majd kijárt az autójával az utcára. István addig várt.
A férfi megnézte a Skoda jobb első lámpáját és egy fura, szokatlan érzés kerítette hatalmába. Beültek az autóba, a csaj a gázpedálra lépett.
István hátra nézet a hátsó ülésen de nem látott senkit és semmit.
- Mit nézel? - kérdezte Nikoletta
- Úgy éreztem, hogy valaki figyel a hátsó ülésről.
István nézte az utat a rádióból rock zene szólt. Épen az AC D az univerzum legjobb rock zenekarra.
- Messze van a kukoricás? - kérdezte.
- Alig 20 perc - válaszolt a nő és rátaposott a gázpedálra.

Valóban nem volt messze a kukoricatábla. A nap hét ágra sütött. István örült, hogy kimozdult a városi környezetből a természetbe. Mindig is szerette a természetet. Határozottan jól érezte magát. Kukorica szedés egy bombázó csajjal. Van ennél jobb? A férfi tudta jó, hogy minden a szeretet megnyilvánulása. Minden fűszál, minden cső kukorica. Tapasztalhatunk általuk, és így fejlődhetünk. Egy szerszámtároló faház, egy sörpad és egy nagy diófa uralta a teret. És hát a kukorica tábla. Niki a faház mellett parkolt le.
Mintha a csaj eltűnt volna , mintha csak ő és a kukorica tábla létezne. Szokatlan újszerű érzés volt. Idegen érzés. Rögtön érezte amikor kiszállt az autóból. Nézte a kukoricatáblát. Nézte és nem értette az érzést.. A kukoricatábla nem volt túl nagy, István úgy gondolta, hogy alig 30 méteresek a sorok. Csak 30 méter.
- Nikoletta, mit szeretnél elérni az életedben? - kérdezte István, miközben kiszállt az autóból.
A nő percekig nem válaszolt hosszú fekete haját fújta a meleg déli szél. A kukorica szárak is mozogtak mintha integetnének.
- Meleg van - mondta Nikoletta.
István egyetértően bólintott a fejével. És elkönyvelte, hogy nem fogja megtudni, hogy Niki mit szeretne elérni az életében.
A csomagtartóból kivették a söröket és a faházban lévő akkumulátoros hűtőbe bepakolták. István kosarakat látott.
- Azokba szedjük a kukoricát. - magyarázta a nő.
Miután mindent kipakoltak leültek a sörpad mellé.
- Nincs kánikula - jegyezte meg a nő.
- Nincs - mondta a férfi és kigombolta az ingét.
- Nem zavar ha bikini felsőt veszek fel?
István elnevette magát.
- Már, hogy zavarna? Tőlem monokiniben is lehetsz. De nem leszel poros a kukoricától?
- Netten rendeltem Kínából a kukoricát. Speciális, nem kell beöltözni a leszedéséhez, nem porosodik és nem vágnak a levelei. Ráadásul Augusztusban érik be.
- De ez törvény ellenes ilyen kukoricát behozni az országba. - jegyezte meg István.
- Eddig még senki sem szólt rám. - válaszolt Niki és nagyot nevetett.
A nő falatnyi bikini felsőt vett fel a nagy körte formájú mellei szinte kibuggyantattak. István nézte a kebleket. A csaj megfordult így a férfi bekente a hátát naptejjel. A keze már elindult a nő mellei felé, de rájött, hogy korai még a cicik után kapni.
- Igyunk egy sört - javasolta a nő.
István nagyot bólintott a fejével.
- Feleséged van? - kérdezte Nikoletta
- Elvált vagyok. - válaszolt a férfi. És a tekintette újra a nő formás kebleire tévedt.
A csaj felállt.
- Ittunk, csevegtünk, most már dolgozunk is - mondta- - De még mindig meg gondolhatod magad - tette hozzá nevetve. István nem válaszolt a sörpadot nézte és elképzelte, hogy Niki azon fekszik.
Ha megszomjazunk a hűtőben találunk bort és szódát, munka közben fröccsöt igyunk szerintem. - mondta a csaj.
Egyszerűen kosárba szedték a kukoricát majd egy helyre vitték. Magas volt a kukorica és érettek voltak a fejek, nagyok és sárgák. Az égen pár gólya repült. István szorgalmasan kosárba szedte a kukoricát és egy kupacba gyűjtötte össze, végül hellyel, közel piramis formát vett fel az így össze hordott kukorica. Niki szintén oda hordta amit a kosarába szedett.
- Messziről jöttem ide - mondta Nikoletta
- Milyen messziről? - kérdezte István.
- Akár nagyon messziről, tudod nagy az univerzum - mondta csaj és nagyot nevetett.
Továbbra sem volt túl meleg, épen megfelelő volt a hőmérséklet a munkához, szomjukat fröccsel oltották.
- Fröccs nélkül nem szabad dolgozni - jelentette ki a csaj.
István nagyot bólintott. Visszasétáltak a faházhoz, a férfi leült a sör pad mellé. A nő elővette a hűtőből a bort és a szódát és kivitte őket a sörpadhoz. Jó lehűltek már. Két műanyag pohárba öntött először bort.
- Mennyi bort kérsz? - kérdezte
- Sokat - válaszolt a férfi. És remélte, hogy az alkohol hatására Niki megválik a bikini felsőtől, bár később rájött, hogy a nő kifejezetten jól bírja az italt és a sokadik fröccs után sem vált meg a fürdőruhájától.
- Tudod van egy kis szőlőm a hegyen. Kicsit értek a borhoz, ez a bor amit iszunk az én tavalyi termésem. - mondta a nő és nagyot kacsintott.
Niki az órájára pillantott.
- Dél van. - mondta.
Várárok falu irányából harangszót halottak.
- Most már tényleg meleg van. - jegyezte meg István.
Úgy döntöttek, hogy pihennek, így hát bementek a faházba és lefeküdtek. Két ágy állt a rendelkezésükre, tiszta pokróccal letakarva.
Két órát pihenünk.- mondta Nikoletta.
- Nagyon katonás vagy. - jegyezte meg István.
- Önkéntes tűzoltó vagyok, babám. - válaszolt Niki és elnevette magát.
- Remek ötlet a déli szieszta. - mondta a férfi.
- Mikor Olaszországban életem apámmal, ott is nagyokat sziesztáztunk délben.- mesélte a csaj.
- Mit dolgoztál az Olaszoknál? - kérdezte a férfi.
- Ez titok. - mondta a csaj és nagyot kacsintott.
Feküdtek egymás mellett a két ágyon és lehunyták a szemüket, szinte rögtön elaludtak. Az alkohol elnyomta őket.
A faházban nem volt túl meleg a diófa árnyékot tartott. Fecskék repkedtek a kukoricatábla felett. Az agyunk alvás közben sem pihent, az álmok mezején kalandoztak. István álmában egy ablakot látott és felébredt benne a vágy, hogy jó lenne kimászni az ablakon.
Nikoletta egy férfiről álmodott a férfi szemei csukva voltak. Mikor Kinyílt a férfi szeme, akkor egy repülőcsészealj formájú tárgyat látott benne. lassan leszállt a repülő tárgy. Rögtön a leszállás után három szürke színű, alacsony, nagy fejű lény jelent meg a csészealj mellet.
- Most mit csináljuk? - kérdezte Nikoletta - Miközben a tárgy mellett állt.
- Semmit- válaszolt István. Aki Niki mellett állt.
A két idegen, szürke színű lény lassan közeledett feléjük, mikor egy méter távolságban voltak megszólalt az egyikük.
- Sziasztok. Jó illata a van a szalonnának.
Mintha a szavak teremtő erővel bírtak volna a következő pillanatban már körbeülték a tábor tüzet és ették a pirított szalonnát és itták a fröccsöket.
A faház megjelent mellettük.
- Visszajött a faház- mondta Nikoletta és öröm bujkált a hangjában.
A csaj látta, hogy az egyik szürke lény egy csipzárt húz fel a hasánál, mintha a szürke bőr csak jelmez lenne.
- Te nem földönkívüli vagy - mondta Nikoletta nyers hangon.
A szürke lény bűnbánóan nézett.
- Ember vagyok. Beépültem a valódi földönkívüliek közé, kérlek ne buktass le engem.
- Mi a célod ezzel?- kérdezte Nikoletta.
- Válaszokat várok - felelte a szürke ruhás ember. Majd hozzá tette - Egyébként tényleg 140 cm a magasságom.
Niki ránézet a szürke színű emberre.
- Elmesélnéd, hogy mibe keveredtünk?
- Persze - válaszolt a beöltözött ember. Majd így folytatta.
- Egy titkos programban veszek részt, beépültem a bolygónkra rendszeresen idelátogató idegenek közé.
Nikoletta a másik oldalára fordult az ágyban és átkarolta Istvánt. Az álmában új cselekmény kezdődött.
Nikoletta sétált, egy fiatal, fekete rövid hajú, farmerkabátos férfi jött vele szembe. A férfi kitárta a karjait és megszólalt hangosan.
- Örülök neked, szépségem.
Ketten voltak csak egy gyár udvarán, talán mindenki eltűnt. A férfi tüntetett volna el mindenkit? A szemei is furcsán csillogtak, talán nagy erők birtokában van amiről nem is tud. Talán mindenki nagy erők birtokában van amiről nem is tudunk.
Nem sikerült kitérni a férfi elől, képtelenség lett volna, mivel épen az útjában állt. Fütyülést halott. A férfi fütyüléssel, vagyis primitív eszközzel fejezte ki a csodálatát. Csodálatát? Ugyan már ő erre nem képes csak ősemberi ösztönei vannak. Max érzi a punci illatát és dugni akar.
- Szépség ne haragudj, hogy fütyültem. - mondta mély hangon a férfi.
Nikoletta lenézően nézte a munkatársát, ismerte tudta, hogy Tamás a neve, tudta jól, hogy mindenkinek fütyül és hogy vakarja a faszát ha meglát egy nőt.
Továbbra sem jelent meg senki sem, kettesben voltak csak. Beszélgettek. Nikoletta csodálkozott, hogy időt szán erre a bunkóra, hogy leáll vele. És, hogy szól hozzá, hogy megtiszteli a szavával. A fiatal nő, nem csodálkozott volna azon ha Tamás hirtelen előveszi a faszát. Telihold volt. Látták egymást, a fiatal férfi a nő dekoltázsát nézte, feltűnt ez Nikolettának és zavarta. Megjelent egy nő ment hazafelé a gyár udvarán. Tamás fütyült neki és vakarta a faszát, Nikoletta úgy érezte, hogy elvarázsolták. Valahol nagyon mélyen belül érezte, hogy akarata ellen cselekszik, mintha hipnotizálva lenne. Élvezték egymás társaságát hangosan nyögtek. Mozgott a bokor ami mögé elbújtak. A holdat eltakarta egy felhő sötét lett.
- Na már frissek vagyunk - mondta Nikoletta miután felébredt. Akárcsak egy jó szex után- tette még hozzá és elnevette magát.
István is érezte, hogy jó levegőn az egy óra alvás ér többet ér mint a rossz szagú szobájába egy egész este.
- Délután fél három van, kicsit tovább aludtunk mint terveztem. - mondta Niki.
Néhány pohár fröccsöt ittak és újult erővel vetették bele magukat a kukorica leszedésébe.
- Volt már kundalíni szindrómád?- kérdezte Nikoletta. Miközben a kosarába szedte a kukoricát.
- Még nem volt - válaszolt István.
- Nekem már volt. Ha neked nem volt akkor nem is értheted, hogy ez mivel jár. Tudod a legnagyobb gátja a felismerésének a józan, racionális ész.
- Nézd egy hullócsillag - mondta István
- Nappal? - csodálkozott Niki
- Csak vicceltem. - mondta a férfi.
Nagyot nevettek.
István nézte a fekete hosszú hajú nőt a nap fényénél. A fiatalsága minden díszében pompázó Nikoletta nagyon izgató volt. Újra megállapította, hogy a csaj mellei határozottan körte alakúak.
István szorgalmasan szedte a kukoricát délután is, egyáltalán nem érzet fáradságot, talán Niki szépsége öntött bele erőt. A csaj testének a látványától jóllakott a szeme. Boldogan dolgozott, hiányzott már neki a munka, nem jó az unalom. Jól haladt a kukorica sorokban előre. Nikoletta elnézést kért majd közölte, hogy elmegy pisilni és bement oda ahol sűrű a kukorica.
Délután 5 órakor megálltak piheni, István vetette fel a gondolatot, hogy jó lenne este tábor tüzet rakni és nézni a csillagokat és beszélgetni, részese lenni az éjszakának. Nikoletta egyetértett és támogatta az öltetett.
- Bemegyek a faluba veszek szalonnát, és még söröket, vodkát szóval mindent ami kell, - mondta a lány
- Mikor indulsz?
- Most rögtön, tudod a faluban hamar bezár a bolt és az emberek otthon ülnek a tv előtt és nézik a valóság show-kat.
- Adok pénz, vegyél több karton sört, és természetesen vodkát.- mondta István
- Hé! Csak ketten leszünk, nem tudok én annyit inni - válaszolt Nikoletta és nevetés bujkált a hangjában.
- De én tudok annyit inni - mondta a férfi.
- Akkor én is sokat iszok- jelentette ki a csaj és nagyot kacsintott.
Csend telepedett közéjük.
Jól érezték magukat egymás társaságában, végül Nikoletta megtörte a csendet, és a hangjával teremtett egy világot.
- Veszek fáklyákat is és lőn világosság.
- Gumi óvszert is vegyél - mondta István
Nikoletta nagyot nevetett és mélyen belenézett a férfi barna szemeibe. István is belenézet a nő szemeibe néhány másodpercig nézték egymást, majd Nikoletta megszólalt.
- Na indulok mert sosem érek oda.
- De ittál - mondta a férfi
- Majd lassan vezetek- válaszolt a nő és nagyot kacsintott.
- Rendben- felelt István
- Addig pihenhess- mondta Niki még, majd elindult a Skoda felé.
Meleg lett és lágy déli szellő fújt a férfi arcába, a piramis alakba rakott kukoricák nagyok voltak és sárga színűek. A férfi szedte a kosárba a kukoricákat és biztos volt benne, hogy el fogja venni feleségül Nikolettát. Határozottan olyan érzése volt, hogy a fekete hosszú hajú nő az élete párja. Tulajdonképpen szerelem első látásra.
- Kösz kukorica a csajt.. - mondta István és nagyot nevetett. Majd szorgalmasan dolgozott amíg Niki távol volt.
Egy óra múlva a csaj visszatért.
A faházba bepakolták a söröket, volt ott bor is, szalonna is, húsok, vöröshagyma, paprika, zsír, konyhakész krumpli.
- Amíg távol voltál leszedtem az összes kukoricát. - mondta István.
- Nagyon ügyes voltál. - válaszolt Nikoletta és egy puszit adott a férfinak.
- Nekem már úgy is elegem volt a kukorica szedésből- jelentette ki a csaj. És nagyot nevetett.
- Hálás vagyok a kukoricának. - mondta a férfi.
- Miért? - kérdezte a csaj.
- Mert megtaláltalak téged. - felelt István.
A faház mellett találtak vékony ágakat, bogrács is volt, így hát semmi akadálya nem volt annak, hogy pár perc múlva égjen a tűz. A bográcsba rakott zsír illatát élvezték.
- Beleteszem a hagymát- mondta Nikoletta
Belekerült a hagyma, később felöntötték vízzel, belekerültek a húsok is, a krumpli is.
A tűz világította meg az arcukat.
Niki leszúrt pár fáklyát és meggyújtotta őket.
- Lőn világosság és pusztuljatok szúnyogok. - mondta nevetve.
Amíg főtt a gulyás csevegtek.
Kellemes nyári éjszaka volt, nem fáztak az égen hulló csillagok cikáztak
- Láttad? - kérdezte Nikoletta
- Többet is. - válaszolt István és majdnem szájon csókolta Nikolettát.
A csaj megkavarta a gulyást majd egy villával vett ki egy húst és megkóstolta.
- Pár perc és jó lesz. - Állapította meg.
Miután elkészült a gulyás tányérba mertek maguknak és a faház mellett a sörpadon jó étvággyal enni kezdtek. A piramis formába össze hordott kukorica fejek nem mozdultak a csillagok fénye és a fáklyák világították őket.
- Kérsz sört? - kérdezte később a nő. Akkumulátoros hűtőből vettek elő a hideg söröket, bort is - Úgy tűnik, hogy mozognak a kukorica fejek - mondta a férfi és elnevette magát
Nikoletta is vele nevetett. Érezték, hogy az alkohol hatására oldódnak a gátlásaik. Meg kellett állapítaniuk, hogy a kukorica fejek valóban mozognak mert a piramis forma helyet szinte szabályos téglatest alakot vettek fel a csövek.
- Ez különös - mondta Nikoletta
- Nagyon különös. - értett egyet István.
Az elfogyasztott alkohol hatása nem engedte, hogy féljenek a meglepő jelenségtől.
- Biztos a gravitáció okozza. - jegyezte meg István.
Pár perc múlva a kukorica fejek oszlop formát vettek fel, aminek fél méternyi volt az átmérője a férfi szerint.
- 18 méter magas és félméternyi az átmérője az oszlopnak - mondta István
- Honnan tudod?
- Érzem, és hát 18 éve kortól vagyunk felnőttek
- Ez, hogy jön ide? - kérdezte a csaj.
- Nem magyarázom el, ha ne érted, akkor nem érted - válaszolt István és arra gondolt, hogy más is mondta már neki, hogy nem érti amit mondd. Végül még is csak magyarázatba kezdett. - Szerintem fel fogunk nőni ezért a 18 as szám.
- De már felnőttek vagyunk, akkor nem növünk fel - válaszolt Niki bosszúsan. A csaj félre vonult pisilni, a férfi egyedül marad a sörpadnál és bánta, hogy szóba hozta ezt a marhaságot, a tizennyolcas számmal A hold fényénél az oszlop hosszú árnyékot vetett a leszedett kukorica földön.
István töltött magának még egy sört és nem csodálkozott azon, hogy a nő már vagy félórája pisil, az alkohol elnyomta a reális eszét. Azon sem csodálkozott volna, hogy ha nagyfejű szürke színű lények jelenek meg és elkezdenek táncolni a kukorica oszlop körül. A teremtésben minden megtörténhet az Isteni rendező elv szerint - gondolta a férfi.
Nikoletta továbbra sem jelent meg. István elbóbiskolt a sör pad mellett ülve, lehajtotta a fejét és újra az álmok mezejére lépett.
Álmában a kukoricából rakott oszlop mellet állt és látta ahogy Nikoletta integetett felfelé. Az égen egy csészealj formájú papír sárkány repült. Papír repülőcsészealj - gondolta István és elővett a zsebéből egy tükröt és bele nézet egy szürke nagy fejű lényt látott. Felriadt az álomból, kicsit hideg volt, minden sötét volt, a kukorica oszlop ugyanott állt. A csillagok halvány fényei és a távolból a kutya ugatás nem érdekelte Istvánt. A férfi bement a faházba és kereste a szerelmét de nem találta Nikolettát, aggódni kezdett. Az alkohol hatása is múlt már.

 

3

Várárok kocsmájában zajlott az élet. Egy köpcös, szakállas 170 cm magas férfi beszélt.
- Szerintem az állatoknak is van érzelmi világuk és ők is tudnak teremteni, talán mi is állatok vagyunk, szőrtelen majmok. - mondta a Lion nevű köpcös, szakállas férfi. És két sör között egy nőre gondolt akinek rövid szőke haja van. Szerelmes volt anno a nőbe, de a csaj férjezett volt és házinyúlra nem illik lőni.
Oroszlán, vagyis Lion ahogy a faluban hívták negyvenes férfi. Niki barátja volt. Még egy sört készült inni, utána ki fog nézni a faházhoz a kukoricatáblához. Megnézi, hogy minden rendben van e? Ha tehette akkor kinézett esténként Niki kukoricatáblájához.
Falu gondonként dolgozott, a falu elöregedőben volt a fiatalok beköltöznek a közeli Győrbe. Az idősek hálásak voltak Lionak a segítség nyújtásért. A férfi nem csak a pénz miatt végezte a munkáját, az idős nénik és bácsik hálás mosolyáért is.
- Az állatoknak nincs lelkük. - mondta egy törpe formájú férfi, aki egyedül ült az egyik asztalnál.
Lion semmit sem válaszolt és egy nagyot köpött.
Büszke volt az oroszlán nevére és csodálattal tekintett az állatvilágra. Tudta jól, hogy a faluban sokan hülyének nézik, de ez egy cseppet sem zavarta, hogy más mit mondd sosem számít és az állatoknak van lelkük de még a csavarhúzónak is.
- Indulok a kukoricáshoz. - mondta és kilépett a kocsma ajtaján. Oda ment a biciklitárolónál hagyott segédmotorjához felült rá és elindult. A hold fénye világította az útját, bosszúsan tapasztalta, hogy a segédmotor világítása nem működik, ráadásul ivott is, reméltem, hogy zsarukkal nem fog találkozni. Végig földút vezetett a kukoricáshoz.
István már messziről hallotta a motor hangját. Egyre hangosabb lett. Néhány perc múlva megjelent egy motoros a faház mellet, 170 cm magas köpcös alkatú, szakállas férfi vagyis Lion.
- Adjon isten! - köszönt
- Viszont - mondta István
- Láttam égni a tüzet gondoltam ide nézek - mondta a férfi - majd így folytatta. - Kiszoktam erre járni, ránézek Niki faházára és a kukoricásra.
- Azt jól teszi - felelt István
- Be sem mutatkoztam még. Oroszlán vagyok. De mindenki Lionak nevezz.
- István vagyok.
Kezet fogtak egymással.
- István észre vette, hogy az Oroszlán a sörpadra kirakott italokat nézi.
- Kérsz?- kérdezte István.
- Elfogadom, ha megkínálsz - mondta Lion.
- Természetesen megkínállak, bár motorral vagy.
- Majd tolom a motort hazafelé. - mondta Lion és nagyot nevetett.
Töltöttek bort és inni kezdtek.
- Niki eltűnt - mondta István.
- Az autója itt van?
- Nem tudom.
- Nézzük meg.
Megnézték, az autó ott állt a faház mögött.
Lion nagyot köpött - Nem tetszik ez nekem, itt valami nagyon büdös. Megkérdezhetem, hogy hogyan az Istenbe tudtatok rakni kukoricából oszlopot?
- Ezt én is szeretném tudni - válaszolt. István és az órájára pillantott - Hamarosan éjfél lesz, hm az hittem, hogy már több idő van. - mondta.
- De hogy tűnt el Niki? - kérdezte Lion.
- Mondta. hogy pisilni megy, tudod sok sört ivott.
- Lehet, hogy a földönkívüliek rabolták el.
István kiköpte a bort amit ivott, és nagyot köhögött - Mit mondtál? - Honnan veszed a földönkívülieket? Velük álmodtam nem olyan rég
- A faluba mesélik, hogy járnak erre idegenek a kukoricásban míg mások szerint egyszerű kukorica tolvajok.
- Szerinted? - kérdezte István
- Szerintem vaddisznókat láttak a kukoricásban. - válaszolt Lion.
- Telefonszáma meg van Nikinek fel is hívhatom jut eszembe. - mondta István és elővette a zsebéből a mobiltelefonját. A férfi nem késlekedett, felhívta Nikit.
Kicsenget a telefon. István nagyot sóhajtott, jó jelnek vélte, hogy Niki telefonja be van kapcsolva, közben figyelte, hogy Lion egy újabb dobozos sört iszik meg.
Nikoletta hangja úgy tűnt, hogy nagyon távolról szól.
- Hova tűntél? - kérdezte István
- Elraboltak a földönkívüliek- mondta a csaj - olyan természetes tónussal mintha csak annyit mondana, hogy kérek három túrós buktát.
- Hogyan? - kérdezte István
- Mikor pisiltam megjelent előttem egy szürke nagy fejű idegen és mondta, hogy vele kell mennem, de ne féljek vissza fognak hozni miután megvizsgáltak.
- És megvizsgáltak már?
- Igen, egy ágyra fektettek. Többen is megvizsgáltak, cseppet sem fájt.
- Hol vagy most?
- A csillagok közt István. lehet haza sem akarok menni itt jó lenni. minden olyan békés, épen zenét hallgatok.
- Hogy tudtalak felhívni a telefonon ha egyszer olyan messze vagy? - kérdezte István
- A galaktikus nettre csatlakozik a telefonom, nem értem én sem teljesen de az idegenek is a galaktikus netten szörföznek az előbb egy picit, rövid ideig Hellmich Jakuson zenéjét hallgatták. És még valami István. Ezeknek a földönkívülieknek én vagyok a királynőjük.
Megszakadt a vonal.
István nyugodt hangon megszólalt.
- Nincs semmi baj, Nikit a földönkívüliek elrabolták de vissza fogják hozni, bár lehet, hogy vissza sem akar jönni, jól érzi magát ott.
- Ezeket a dolgokat a telefonba mondta? - kérdezte Lion.
- Igen - válaszolt István.
- Viszont ha belegondolok lehet, hogy tudatmódosító szerek hatása alatt van, mivel olyat is mondott, hogy ő a földönkívüliek királynője. Úgy gondolom, hogy nekünk kell kiszabadítani Nikit - tette még hozzá István.
- Még sor kerülhet rá - mondta Lion - És nagyot köpött.
István nem válaszolt.
Lion megitta a dobozos sörét.
- Szereted a nőket? - Kérdezte István
- Nagyon- válaszolt Lion
- Szerinted ez a sok csillag az égen, hogy teremtődött meg? - kérdezte István.
- Isten mondta, hogy legyen világosság. Hát így. - válaszolt Lion.
- Szavakkal? - kérdezte István
- Igen. A szónak teremtő ereje van. De csak a kimondott szavaknak, amire csak gondolunk semmit sem ér. - Válaszolt Lion. - De miért kérdezel ennyit tőlem?
Istvánnak eszébe jutott az édesapja akivel jóval többet is cseveghetett volna mikor még élt.
- Régen érdekeltek az ufók. - mondta István.
Lion unott arca nézett és semmit sem válaszolt inkább töltött magának még egy pohár bort.
- Kérsz te is?
- Persze.
Lion miközben töltött István poharába mesélt.
- A faház egész jó. Egy bevásárló központból lett rendelve, szerszámtároló végül is.
- Ahhoz képest elég nagy. - jegyezte meg István.
Világítottak a csillagok, a rókák elindultak vadászni, a tücskök ciripeltek, a sörpadon gyűltek az üres poharak és az üvegek. István nézte a csillagokat és Nikire gondolt egyszerűen jó volt rá gondolni. Jó volt elképzelni a hosszú fekete haját a kék szemeit, a mosolyát. A leggyönyörűbb nő a világon, nem is kell más.
- És nincs férje, legalábbis nem mondta, hogy lenne. Beszélgetünk de a kezét még nem fogtam meg. - mondta István.
- Értem- válaszolt Lion.
- Meg akarom fogni a kezét. Érezni akarom. Őt akarom.
Lion semmit sem válaszolt nézte a vele szembe ülő férfit és töltött magának egy újabb pohár bort.
- Kérsz te is?
István megrázta a fejét.
- Jobban nem akarok lerészegedni.
- Voltál katona? - kérdezte Lion
- Voltam abban az időben találkoztam egy szőke rövid hajú nővel, aki gyakran mondta nekem, hogy nem érti amit mondok.
Lion felkapta a fejét.
- Én is kapcsolatban voltam egy ilyen nővel, szintén ilyet mondott nekem. Szőke rövid hajú volt.
- Talán ugyanazzal a szöszivel voltunk kapcsolatban - mondta István
- Nem rég vált el. - közölte Lion.
- Szerintem ugyanazzal a csajjal voltunk. Én találkoztam vele személyesen is a Balaton parton, de akkor még volt férje - közölte István.
- Mikor én találkoztam vele, akkor még férjnél volt. - közölte Lion.
És érezték, hogy nem kell tovább mesélni, hogy mi történt a nővel történő találkozáskor, de úgy érezték, hogy hasonló élményben lehetett részük és még ki tudja hány férfinak.
- Kicsi a világ - jegyezte meg Lion - összefoglalóan.
István nagyot bólintott a fejével. Oroszlán újra töltött magának egy pohár bort és jóízűen itta. István nem csodálkozott volna azon ha a rövid szőke hajú nő előlép a faházból, elvégre kicsi a világ.
- Mégis tölts egy pohár bort Lion - mondta István
A kukorica oszlop lassan jobbra dőlt, csak pár centit mozdult meg de feltűnt Istvánnak a változás.
Bár lehet, hogy csak a részegsége miatt látta dőlni az oszlopot, a megváltozott tudatállapotában amit az alkohol okoz. István felállt és a faház mögé ment közben próbált nem el esni, szédült, forgott a világ körülötte, és ő ezt nagyon élvezte, eufóriát érzett, gondtalannak érezte az életet. Minden szép és jó és megfogja dugni Nikolettát. - ez járt a fejében. Ezen jót nevetett. Csak kerüljön elő a cica. Lehúzta a sliccét és könnyített magán.

 

Az idegenek


A kukorica oszlop hirtelen eldőlt.
- Ez mit jelent? - kérdezte Lion
- Nem tudom- válaszolt István
Várták Nikolettát és itták a dobozos söröket és a bort.
- Van feleséged? - tette fel a kérdést Lion.
- Elvált vagyok. - mondta István.
- Gyerek van?
- Nincs.
Lion nagyot sóhajtott és mesélni kezdett.
- Én is elvált vagyok. A ház is az övé lett, 4 évig éltem az utcán, egyik nap misszionáriusok léptek oda hozzám meghívtak a gyülekezetükbe, mondták, hogy alkoholt és teát ne igyak ha mégis iszok akkor gyónjam meg.
- Akkor sokszor gyónhattál. - vágott közbe István.
- Rég volt már de ezek a dolgok megmaradtak bennem. Segítettek munkát vállalni, rövidesen már külföldön dolgoztam a tengerparton mint toronydaru kezelő. Miután hazajöttem falu gondnok lettem.
- Akkor sikerült talpra állnod - jegyezte meg István
- Isten segített- válaszolt Lion.
Hallgattak, tudták jól, hogy Isten ott ül közöttük. Az égen a csillagok ragyogtak. A hold fénye megvilágította a két férfi arcát. Isten végtelen szeretettel átölelte őket és üzente, hogy minden jó ahogy van.
- István, hogy megy a sorod? - kérdezte Lion.
- Munkanélküli vagyok, Győrben élek, jelenleg az előző munkahelyem pihenem ki. Nikit egy kocsmában ismertem meg, rögtön invitált ide kukoricát szedni.
- A szépségkirálynő volt a Nikoletta. - jegyezte meg Lion.
- Ezen cseppet sem csodálkozok- válaszolt István. Majd hozzátette - El fogom venni feleségül. Mindenképpen a helyi falusi templomban. A templomban ahol Isten színe előtt örök hűséget fogadunk egymásnak. Örökké hűségesek leszünk egymáshoz, más nőre rá se nézek.
- Sokat ittál - jegyzete meg Lion. És arra gondolt, hogy a férfi csak akkor hűséges ha nem áll fel a farka.

2
Niki letolta a fehér színű csipkés tanga bugyiját és elkezdett pisilni, árnyékot látott maga előtt, először arra gondolt, hogy egy kutya vagy róka azonban felnézve egy szürke nagy fejű alacsony lényt látott. Nagy fekete színű mandula vágású szemei voltak. Niki belenézett azokba a szemekbe és saját magát látta ahogy kislányként hintázik egy játszótéren az apukája pedig figyeli. Niki úgy érezte magát mintha hirtelen az álmok dimenziójába cseppent volna. Álmaiban már látta a nagy fejű, szürke színű lényt. Úgy érezte, hogy hintában ülne, pedig guggolt. Nagyot sikított és felállt rohanni akart de ne tudod mozdulni a lábai cserben hagyták. Dermesztő félelme lett úrrá Nikin. Megbénultam és egy bizarr lény meg fog erőszakolni. Jó lenne egy fegyver a kezemben most. - gondolta.
- Gond night - mondta az idegen.
- Szép estét- válaszolt Niki
-Tudok magyarul is Minden földi nyelven beszélek - közölte a szürke színű nagy fejű lény.
- Mit akarsz tőlem?- kérdezte Niki.
- Elviszlek megvizsgálni egy távoli csillagrendszerbe egy féreg lyukon át. Pár percig tart csak az utazás. hamar oda érünk.
- Miért pont engem?
- Ez teljesen véletlen, hogy téged.
- A kukorica, miért vet fel oszlop alakot?- kérdezte Niki.
- Az űrhajómnak jelzett, ezek szerint még sem véletlen, hogy ide kerültem - gondolkodott el az idegen. - Tudod az űrhajóm is él, a kukorica is él, minden él. Minden öröké él
- Ez biztos? - kérdezte Niki
- Szerintem igen - válaszolt az idegen.
Niki úgy érezte, hogy tudatosan álmodik. Az álmok dimenziójában van, de ő irányítja a történéseket. Egy tábor tűz mellet ült a fekete földön. Rakták tüzet és leültek a fekete földre, sütötték a szalonnát, itták a fröccsöt. István kinyitott egy dobozos sört, Nikoletta követte a példáját. Tudomást sem vettek róla, hogy megváltozott a világ körülöttük. Talán az egész bolygó fekete föld csak.
- Nézd egy hullócsillag - mondta István
Nikoletta oda nézet és egy repülőcsészealj formájú tárgyat látott. Lassan leszállt a repülő tárgy. Rögtön a leszállás után kettő szürke színű nagy fejű lény jelent meg a csészealj mellett.
- Most mit csináljuk? - kérdezte Nikoletta.
- Semmit- válaszolt nyugodt hangon István.
A két szürke, nagy fejű idegen közeledett feléjük.
István ránézet a szürke színű emberre.
- Tamás vagyok - mutatkozott be az egyik idegen és nyújtotta a kezét Niki és István felé.
Az égen ragyogtak a csillagok a holdat egy felhő takarta el, az idegenek nem tűntek ellenségesnek.
- Mivel foglalkozol egyébként? - Tette fel a kérdést Niki, az egyik szürke színű idegennek aki Tamásként mutatkozott be.
- Profi amőba játékos vagyok - válaszolt a idegen.
Az idegenek egy papírt és tollat vettek elő. Majd leültek egymással szembe és elkezdtek amőbázni. A tét a föld bolygó kincsei.
Niki rémülten nézte az amőbázó idegeneket. Tamás sokat gondolkodott, hova húzza a x -et Niki rémülten vette észre, hogy Tamás hátán a csipzár teljesen le van húzva, így a pólóján jól látható a felirat " Mosás a szenvedélyünk" ez volt ráírva mosópor reklámként. Niki biztos volt benne, hogy az idegenek rég tudják már, hogy Tamás ember. De akkor miért engedik játszani? Mire jó ez a színjáték? Szürreálisnak tűnt az egész dolog, egy ki nem forgott dolognak aminek semmi értelme, csak azért van, hogy ne legyen üres a lap.
Egy lépés előtt sokat gondolkodott Tamás. A szürke színű lény, aki az ellenfele volt a játékban mozdulatlanul és kifejezéstelen arccal ült, egyáltalán nem szólalt meg és csak akkor mozdult mikor ő lépett.
Tamás rémülten tapasztalta, hogy vesztett.
- Most mi lesz? - kérdezte
Az idegen vele szemben kifejezéstelen arccal és némán ült továbbra is.
Tamás az órára pillantott.
- Hajnali 2 óra van, lassan megy az idő ezek a szemetek az időt is befolyásolják. - mondta.
- Mi lesz ha ide jön a többi szürke is, ha jön az erősítés? - kérdezte Niki.
- Ez a szemét nem fog nekik mondani semmit. - mondta István. És az idegen mellé lépett.
Az idegen halkan sikított.
A hangját hallották egy távoli csillagrendszerben egy űrhajón. Az idegenek kifejezéstelen arccal nézték a hangszórót, tudták, hogy a társuk bajba került. A monitoron Hellmich Jakson énekelt.
A faházból női nevetést hallottak. Nikoletta bement a házba és egy rövid szőke hajú nőt látott. A csaj piros színű babydollban volt. Szélesen vigyorgott és szorosan átölette és megcsókolta Nikit. Csókolóztak sokáig. Majd a szőke rövid hajú csaj kezei Niki mellei után kaptak.
- Van nálam gumi óvszer és rég váltam el, már szabad préda vagyok. - súgta a nő.
-Segítség! - kiáltotta Niki. A hangja szerte foszlatta az álmok dimenzióját. Niki a faházban volt és használt gumi óvszert látott eldobva. nem értette, hogy hogyan került oda, a gumi óvszert sem értette. István felállt a sörpad mellől, közben felborított egy üvegbort. Kinyitotta a faház ajtaját és meglátta Nikit. A nő remegett.
- Mi történt?- kérdezte István.
- Nem tudom, hogy mi történt, és hogy miért vagyok itt. - mondta a csaj.
István nézte a fekete hosszú hajú nőt és szerelmet érzett iránta.
- Ezt a gumit ki dobhatta el? - kérdezte Niki.
- Nem tudom. - válaszolt István.
Niki is leült a sörpad mellé, a két férfi borral kínálta meg.
- Erősebb nincs? - kérdezte és nagyot nevetett. Hangját messze vitte az éjszaka. Néhány közelben legelésző őz felkapta a fejét.
István töltött vodkát Nikinek.

- Egy alakot láttok, épen megvilágítja a hold fénye szerintem fatolvaj mert a biciklijén tolja a lopott fát. - mondta a csaj - miközben itta a vodkáját.
- Én is látom már. - szólalt meg István.
Mind a hárman láttak egy férfit aki egy bicikli mellet állt, a kerékpára sok fa volt pakolva. Invitáljuk ide - javasolta István és nagyot kiáltott a biciklis irányába.
- Hé! Gyere ide!
- Én nem ítélem el, hogy ha valaki össze szedi a száraz fát - jelentette ki határozottan Nikoletta.
A többiek bólogattak.
Niki felkiáltott mikor a fát toló férfi közelebb ért.
- Te jó isten, ezt az alakot láttam az álmomban, be volt öltözve szürke színű földönkívülinek és ő amőbázott egy idegen lénnyel. A tét a bolygó kincsei volt. Csak hát álmomban jóval kisebb volt a férfi.
Mikor közelebb ért a biciklis idegen bemutatkozott.
- Tamás a nevem, a száraz fát szedem csak össze ezen a késői órán.- magyarázta.
Tamás 180 cm magas rövid fekete hajú, vékony testalkatú, 32 éves férfi volt. Farmer nadrágban és kabátban
- Nekünk nem kell magyarázkodnod - mondta Lion, és töltött egy pohár bort Tamásnak, mindannyian leültek a sör pad mellé.
- Álmomban jóval kisebb voltál. - jegyzete meg Niki.
- Velem álmodtál? - csodálkozva kérdezett vissza Tamás.
Kellemes nyári este volt, szúnyogok sem voltak, meg tette a hatását a permetezés. Az égen a sarkcsillag körül körbe forogtak a csillagok, ahogy tették ezt már végtelen idő óta. A távolból kutya ugatást halottak. Fényeket láttak Győr irányából, egy discó fényeit. Messziről autók fényszórója világított az éjszakába. Őzek legeltek nem messze a faháztól. Fű zöld volt, nem rég esett az eső. Egy kecske mekegés hasított az éjszakába. Megjelent előttük egy fehér színű kecske. Úgy gondolták, hogy a faluból szökött el, és majd haza fog találni nappal. Nem törődtek az állattal. Faház mellet a diófán egy bagoly figyelte a tűzet és az emberek csevegését. Nem rég evett egy egeret így jó lakottan ült a diófa ágán. A kecske a diófához ment.
- Nézettek - mondta Nikoletta
A nő által mutatott irányba néztek, a kukorica oszlop lassan felemelkedett Nagyából a faház tetejének a magasságáig. Ott lebegett majd lassan eldőlt végül a földel volt vízszintben. Ezután lassan elkezdett pörögni, ezzel egy időben emelkedett felfelé.
- Milyen kukorica ez? - kérdezte István
- Kínából rendeltem a magokat - mondta Nikoletta
- Gén kezelt kukorica lehet.- jegyezte meg Lion.
A pörgő kukorica oszlop egyre magasabbra emelkedett. Néhány perc múlva eltűnt a szemük elől.
- Nem gondoltam volna, hogy a munkám gyümölcs így vész el - mondta István.

Nikoletta éles hangon felkiáltott. - Oda nézetek! a kecske felmászott a diófa tetejére.
Oda néztek. a kecske valóban a diófatetején állt egy vastag ágon és a leveleket rágta.
- Különös - mondta Lion.
Annyira nem - vélekedett Tamás - a kecske tud fára mászni. Három férfi és egy nő ült a sör pad mellett és nézték a diófa tetején a kecskét.
- Gyakran szedsz fát? - kérdezte Lion
- Nem gyakran. Jelenleg munkanélküli vagyok így egészítem ki a segélyt. Eladom az összeszedett fát. - válaszolt Tamás.
- Ez bűncselekmény - jegyzete meg Nikoletta.
- Kell a pénz, óceánjáró hajóra akarok szegődni mint pincér és kell a kiutazáshoz a lóvé.
Hallgattak.
- Van barátnőd? - kérdezte Lion.
Tamás elmosolyodott és úgy felelt.
- Volt egy rövid szőke hajú csajom, de férjnél volt, így nem nevezhető barátnőnek.
István megjegyezte, hogy a szőke rövid hajú nő fél Győr megyével lefeküdt már.
Niki megfogta István kezét. A férfi keze meleg volt és puha.
Hirtelen a kukorica tábla felett megjelent egy lyuk. Barlang nyílásra emlékeztetett.
Nézték a féreglyuk bejáratát a kukorica tábla felett. A lyuk olyan volt akár egy szem, kinyílt és őket nézte. A lyuk lassan zsugorodott végül eltűnt. Pár pillanatig tartott csak a jelenés.
- Ez meg mi a fasz volt? - kérdezte Lion.
- Nem épen fasz. - válaszolt Niki és a vodkás üveg után nyúlt.
Lion az asztalra borult és elaludt.
Istvánt nem érdekelte a jelenés, és szorosabban fogta Niki kezét.
Niki is szorosabban fogta a férfi kezét. István érezte, hogy szűk neki a nadrág a nemi szervénél. Nikinek nagyon jó illata van állapította meg.. A csaj oda nyúlt István nemi szervéhez és a farmernadrágon keresztül megfogta . István a csaj nagy körte formájú cicije után kapott. A csaj levette a blúzát, nem volt rajta melltartó. A férfi felállt és a nadrágját kigombolta és lassan lehúzta. A merev farka előugrott.
- Szép kemény- mondta Niki dicsérően és nagyot kacsintott
A férfinak még keményebb lett a szerszáma.
István lehunyta a szemeit és arra gondolt, mikor először leszopta egy két gyermekes családanya egy Győri parkban akkor arra gondolt, hogy szóval így érzik magukat a pornószínészek. Niki nyelve szorgalmasan körül járta a férfi makkját, István élvezte a folyamatos ingert. Egy pillanat szünet nem volt a gyönyörben. Niki folyamatosan szopott.
Tamás sört ivott és a szőke rövid hajú nőre gondolt majd a kukoricatábla felett megjelenő féreglyuk bejáratán elmélkedett, de a józan, racionális esze nem engedte, hogy a dolog maga valójában mutatkozzon meg előtte, így elkönyvelte a dolgot az alkohol hatásának. Később észrevette, hogy nem messze tőle a sörpad mellett Niki leszopja Istvánt.
Tamás a fekete, magas rövid hajú fatolvaj egykedvűen nézett. A világ olyan hely ahol a kukoricatábla felett féreglyuk bejárat jelenik meg és a sörpad mellet a nő leszopja a férfit. Talán minden mindennel összefügg.
Niki a sör pad mellet a padon ülve továbbra is szopta Istvánt. Mozgott a csaj feje miközben szopott. Alig 10 perc múlva István felhördült és a csaj szájába engedte a nedűt.
Tamást a hang a szarvasbikák bőgésére emlékeztette.
Niki lenyelte a férfi spermáját majd a kezével megtörölte a száját és töltött magának egy pohár vodkát.
Tamás forgatta és simogatta a poharát és a rövid szőke hajú nőre gondolt.

 

A kukorica

 

A kukorica oszlop vízszintben a földdel lassan pörögve vissza érkezett. Miután földet ért felvette a piramis alakzatot. Egyedül Tamás vette észre a visszaérkező kukorica oszlopot egykedvűen nézte ahogy felveszi a piramis alakzatot. Tamásnak talán az alkohol hatására élénken megjelentek az emlékei a közelmúltból. Nem is olyan rég felhívott egy telefonszámot, a csaj hangja fiatalos volt. A hirdetésben 18 évesnek mondta magát, a hangja alapján sem lehet sokkal több. A férfi tapasztalt kurvázó volt így egyszerűen eljutott a panel lakás ajtaja elé ahol a csaj rendelt. Huszonhárom éves korában ünnep napnak érezte a napokat mikor kurvázni ment, később mikor már sokat kurvázott kicsit vesztett a dolog a fényéből, megszokottá vált. Bár izgalmas volt, hogy újabb és újabb csajokkal szeretkezett. Mikor ünnepnek érezte a kurvázást, akkor a csajok nagyon kedvesek voltak vele. Semmi feszengés, zavar. Széles mosoly és mondja a csaj, hogy tedd le a ruhád, a kabátod és vetkőzz le teljesen. A pénzt odaadta, általában előre kiszámolva. És letette a kabátját, egy székre, fogasra, mikor hova. Cipőt már az előszobában le szokta venni. És izgalmas volt, hogy 18 tól - 70 éves korig látogatott csajokat. Bár felső korhatár nincs, ha jól néz ki egy nő akkor nem számít, hogy mennyire idős. Izgalmas a nagy korkülönbség. Vetkőzés után mindig örült ha merev volt a farka és a csajok nézték az ágaskodó szerszámát. Zuhanyzás és belépés a háló szobába ahol kényelmes ágy és a csaj várta. Sosem zavarta, hogy a másik szobában is dolgoznak cicák. De nem csak kurvákkal találkozott. Olyan csajokkal is akiknek nem kell pénzt adni. A szőke rövid hajú nőnek nem kellet pénzt adni. A poharat továbbra is simogatta. A fiatal férfi nézte a kukorica piramist és kellemesen érezte magát. Megállapította, hogy finom a bor. Jó lenne egy csaj, aki nem a pénzért szeretkezik. - gondolta.

Rendőr autó szirénát halottak a távolból, rövidesen egy rendőrautó állt meg a faház előtt. Két egyenruhás férfi kiszállt az autóból.
- Jó estét - köszöntek a rendőrök.
- Bejelentést kaptunk, hogy valaki fát lop és a biciklijén tolja. - mondta az egyik rendőr
Tamás szíve a torkában dobogott.
Niki a rendőrökre nézett és vigyorgott.
Lion továbbra is az asztalra borulva aludt.
- Senkit sem láttunk. - mondta István.
Tamás csodálkozva nézte Istvánt. - Ez az ember úgy hazudik mint a vízfolyás - gondolta
Gulyás leves? - kérdezte az egyik rendőr, nagy darab köpcös férfi, miközben a bogrács felé nézett
- Igen - válaszolt Nikoletta.
- Tejes a szája hölgyem. - jegyezte meg a másik rendőr. Szintén nagy darab és köpcös.
- Elnézést- mondta Nikoletta és a kezével megtörölte a száját.
- Üljetek le. - mondta István.
Nikoletta műanyag tányérokba mert gulyást a rendőröknek.
A rendőrök leültek. Jó ízűen ették a gulyás levest.
Távolban egy kutya ugatott.
- Valaki lopja a tyúkokat - jegyezte meg az egyik rendőr és jót nevetett.
- Ez meg mi a szösz?- kérdezte a másik rendőr
Mindannyian a kukorica táblára néztek.

 

Találkozás a démonnal.

 

János a negyvenes éveiben járó férfi itta a sörét Várárok falu kocsmájában. Magas, vékony testalkatú, szikár férfi volt, egyedül ült az asztalánál. Féltek tőle, nem szívesen beszéltek vele az emberek. Bolondnak tartották. Olyannak aki nagyon eltér a helyi normáktól. Ufókról beszélt, arról, hogy jönnek majd és felszabadítják az emberiséget és eltörlik az emberi rendszereket. Már hosszú évek óta hitt ebben. Hite egyre mélyült, rögeszmévé vált, mániákusan keresett valamit , várt valamit, üldözött valamit. Csak épen ez a valami soha nem jelent meg a férfi számára, A falusi helyi normák nem erről szóltak. Nagyon nem erről.
A Kocsmában hangos szó váltásba keveredett két férfi. János némán hallgatta őket.
- Szerintem a világ nem a gravitáció törvénye miatt keletkezett. - mondta egy kopaszodó ötvenes férfi.
- Erről beszélni csak egy fizikusnak van joga. - válaszolt egy másik férfi. Aki a helyi postás volt, hosszútáv futóra emlékeztető alkattal.
- Te csak foglalkozz a levelekkel. - mondta az ötvenes kopaszodó férfi és nagyot nevetett.
- Ma este meg tudjuk, hogy mi - vágott közbe János. Majd így folytatta. - De nem a világkeletkezésének a módját, hanem annál sokkal fontosabb dolgot. Niki kukoricása az enyém lesz.
Senki sem válaszolt a kijelentésére, mindenki csendben volt.. A férfi felállt a pulthoz lépett, fizetett, majd kilépett az éjszakába és elindult Niki kukoricatáblája felé.
A kocsmára csend telepedett, pár perc múlva megszólalt a postás bizonytalan hangon.
- Csak a szája járt ennek a hülyének.
- Szerintem valaki telefonáljon a zsaruknak. - mondta a kopaszodó férfi.
- Névtelenül is lehet bejelentést tenni. - jegyezte meg a postás.
- De van értelme? - kérdezték többen is.
- Kezdődik a focimeccs. - kiáltotta valaki.
Nem érdekelte már a kocsmában lévőket János kijelentése. A fókusz már a meccsen volt. A helyi normákba belefért a focimeccs nézése a kocsmában.

Niki kukorica táblája szent hely, le kell mondani arról a helyről a nőnek. Ott űrhajó leszálló pálya kell, hogy legyen. - Ez járt János fejében miközben sétált a kukoricatábla felé. Már többször kérlelte Nikolettát, hogy adja el neki a földet de mindig falakba ütközött. Pénze lenne megvenni, sok éven át szolgált a Francia Idegenlégióba. De nem akarja eladni a földet a hülye tyúk.
Egy nap meglátogatta egy fura idegen, aki arról beszélt neki, hogy egy napon eljönnek földönkívüliek. János hit a fura idegennek. Azon a napon otthon volt, kopogást halott az ajtón. Kinyitotta a bejárati ajtót, egy átlagos külsejű 30 as éveiben járó öltönyös férfit látott, úgy gondolta, hogy valami banki kölcsönre akarja rábeszélni esetleg porszívó vásárlására és már zárta is volna be az ajtót ám az idegen megszólalt.
- Várj, legalább hallgass meg.-mondta a férfi szelíd hangon.
János belenézet az idegen szemeibe majd életében először egy ismeretlen embert engedett be a házába, sőt még kávéval és sütivel is megkínálta.
Beszélgettek...
Az idegen férfi ült egy széken és mesélt. János hallgatta.
Egy nagy tükör volt a nappaliban. Az idegen öltönyös férfi a tükör előtt ült. János látta, hogy a tükörkép, nem egyezik meg a szobában ülő férfival. A tükörben is János volt. A mesélő férfinak a tükörképe János volt, a tükörben János mesélt, pontosan úgy ahogy a férfi a tükör előtt.
János 8 évig szolgált a francia idegenlégióban, sok mindent látott és tapasztalt. És megtanulta tökéletesen elfedni az érzéseit, olyan volt mint egy gép. Semmi jelét nem adta annak, hogy észrevette a tükörkép anomáliát, de az agya lázasan zakatolt. Az idegen férfi arról beszélt, hogy a földönkívüliek felfogják szabadítani az emberiséget és, hogy Niki kukoricatábláján fognak leszállni. János tudta, hogy ezek az ő gondolatai, rájött, hogy a vele szembe ülő férfi egy démon akit ő teremtett meg. Saját magával beszélget, legalábbis egy részével. János semmi félelmet nem érzett, figyelmesen hallgatta az öltönyös férfit.
A démon itta a kávét, ette a sütit és beszélt. - János hamarosan fel szabadulsz és többé nem fognak fájni az emberi dolgok.
- Nekem már most sem fáj semmi. - Válaszolt János.
- Finom a süti. Ha akarod holnap is eljövök.
János bólintott a fejével és belenyúlt a zsebébe elővette az illegálisan tartott revolverét és a férfi szemei közé célzott.
- Ki vagy? kérdezte János.
- Te vagyok. Egy részed vagyok, a legjobb részed. - válaszolt az öltönyös férfi.
- Miből gondoltad, hogy nekem fáj bármi is? - kérdezte János.
- A rabság mindenkinek fáj. - válaszolt az idegen közönyös és nyugodt hangon.
- Varázsolni akarok. - mondta János. Majd hozzá tette - Hatalmat akarok az anyag felett, pénzt akarok teremteni, teleportálni akarom magam.
- Türelem. - válaszolt az öltönyös férfi.
János meghúzta a revolver ravaszát. A lövés hangjával egy időben a látogató köddé vált, pár másodpercig még halvány ködként lebegett majd teljesen eltűnt.
János észrevette, hogy a revolver golyója belefúródott az antik nappali szekrénybe.
- A kurva életbe!- mondta János majd a tükör felé nézett és eufóriát érzett.. A tükörképe vigyorgott és úgy közölte.
- Engem nem tudsz elpusztítani, csak ha saját magad megölöd, ezt meg úgy nem akarod barátom - mondta a jelenés és nagyot nevetett.
- Nem akartalak elpusztítani ez csak egy próba volt, hogy valóban démon vagy.
Másnap délelőtt az öltönyös férfi újra megjelent. János érezte, hogy időről, időre meg fog jeleni, talán más alakban, de eltűnni soha nem fog. És valóban jelentkezett rendszeresen a démon, hol személyesen, hol telefonon, álomban vagy a tükörben jelent meg . Mindig ugyanazt üzente a férfinak. - Várd a csodát, érdemes várnod.
János miközben sétált a földúton Niki kukorica táblájának az irányába belenyúlt a zsebébe érezte a pisztolya hűs markolatát. Széles mosollyal jelezte, hogy bízik a sikerben. Ma este az övé lesz a kukoricás. Niki lefog róla mondani vagy így, vagy úgy. Talán igaza lesz a kibaszott démonnak és csodák fognak történni.
- Ma pontot teszünk az ügy végére - ez járt János fejében miközben gyalogolt. Régen kosárlabdázott 198 cm magasságával beálló poszton játszott. Nem volt lelki békéje, keresett valamit, az igazságot kereste, de félt szembe nézni az igazsággal. A saját kétségei kínozták, bár a démon elhitette vele, hogy jönnek a földönkívüliek és felfogják szabadítani az emberi társadalmat, de ennek semmi jelét nem tapasztalta. Hitte, hogy bűnös úton joga van pénzhez jutni és nem kell foglalkozni az emberi társadalommal. Valójában nem is ember. Jóval több annál. De a kétség egyre hangosabb lett benne, pontot akart tenni a dolog végére. Máskor semmi kétséget nem érzett és nagyon magabiztos volt a sikerben , a fényes jövőben. A hangok, a hallucinációk a téveszméi időről, időre megerősítették őt ebben. Orvoshoz sosem fordult a skizofrén tüneteivel, hiszen azokat valóságnak tartotta valóságosabbnak bárminél. Megszerzi Niki kukoricatábláját és templomot épített oda, és végre történik valami. Erre az elhatározásra jutott miközben gyalogolt.
János már messziről látta égni a tábortüzet a faház mellett. Örült, hogy részeg mindenki, de a férfiak jelenléte zavarta velük nem számolt. Megszorította a kezében lévő pisztoly markolatát, szinte szexuális izgalmat érzet. Beleszagolt a levegőbe mint a rókák. Nem bírt várni, elő lépett a faház mögül és a pisztoly csövét egyenesen a sörpad mellet ülő Nikire tartotta. István kezében egy pohár borral felkiáltott - Ez meg mi?
Tamás hűvösen válaszolt. - János, szintén a faluba lakik. És én tudom, hogy mit akar.
- Nem adom el a földem- mondta Niki dacosan.
- Akkor meghalsz- válaszolt János nyugodt hangon.
Mindannyian megrémültek ettől a nyugodt hangtól, rájöttek, hogy ez az ember hideg vérrel tud ölni. János elővet egy papírt a zsebéből és az asztalra tette.
Lion továbbra is aludt az asztalra borulva.
- Írd alá, vagy meghalsz - mondta János.
A nő remegett. A két férfi mozdulatlanul ült a sörpadon. Csend volt. Csak a fegyver ne dörrenjen el. - Villant István eszébe. A diófa tetején a kecske mekeget. Tamás arra gondolt, hogy János lelövi az állatot . Mindannyian várták, hogy a kecskére szegeződik a pisztoly csöve és elképzelték, hogy az állat élettelenül esik le. Azonban Jánost kicsit sem érdekelte a kecske.
- Háromig számolok - mondta
Niki felvette a tollat az asztalról, remegett a keze, de sikerült alá írni a papírt. János megnyalta a száját, mint a macska ha egeret lát. Tamás biztos volt benne, hogy János meg fogja erőszakolni Nikit. A férfi továbbra is Nikire tartotta a pisztolyt, szexuális vágyat érzet a nő iránt, tökéletes merevedése volt, már évek óta nem érezte, hogy keményedne a szerszáma.
Eufóriát érzett, tudatosult benne, hogy végre övé a föld. Vissza kellett magát fogni, hogy ne rángassa le a csaj ruháit.
Az idegenlégiós szolgálata megtanította, hogy palástolja az érzelmeit, az érzéseinek a viharát megtartotta magának és közönyös arcot vágott.
Niki, tudta jól, hogy veszélyben van az élete, látta, hogy János nadrágja dudorodik a nemi szervénél.
Lélegezni sem mert. A pisztoly csöve a két szeme közé volt irányítva és János keze a legcsekélyebb mértékben sem remegett. Úgy érezték, hogy száraz puskaporos hordón ülnek, és elég egy apró szikra ahhoz, hogy berobbanjon. Mindenki mozdulatlanul és némán várt.
János jobb kezében a fegyverrel közelebb lépett a sör padhoz, bal kezével közben vakarta a faszát.
Akkor történt. Úgy tűnt, hogy egy nagy szem nyílik ki. A kukoricatábla felett megjelent egy lyuk, ami barlang szájra emlékeztette Nikit. Tudták, hogy a féreglyuk bejárata. János is észrevette a lyukat, remegett a teste az izgalomtól , szóval igaz, hogy jönnek a földönkívüliek. A lyuk nyilván egy féregjárat be és kijárata. A férfi szélesen vigyorgott mint az elmebetegek, nem törődött vele, hogy nem palástolja az érzelmeit, az arca egyre jobban eldeformálódott, vigyorgott és hangosan nevetett. Rázkódott a teste a nevetéstől de a pisztoly csöve még így sem mozdult el továbbra is Niki fejére volt tartva hajszál pontosan.
A férfi megtántorodott pedig nem volt részeg. És akarata ellenére elindult a lyuk felé. A lyuk szívta. A fegyver kirepült a kezéből és repült a lyuk felé. Eltűnt a pisztoly. Niki hangosan sikított. János szemében rémületet láttak. István mozdult meg elsőként.
- Segítsünk ennek a szerencsétlennek, fogjuk meg nehogy elnyelje a lyuk.- Üvöltötte.
Tamás és István, próbálták vissza tartani, de a lyuk ereje nagyobb volt.
- Tömeg vonzás, gravitáció, mi a faszom ez? - kérdezte Tamás.
- NetWarew - üvöltötte János, ahogy a torkán kifért. Ez volt az utolsó szava mielőtt elnyelte a lyuk. Elengedték kénytelenek voltak elengedni, ha nem így tesznek akkor Istvánt és Tamást is elnyeli a lyuk. Egyikőjük sem tudta, hogy a NetWarew mit jelent és, hogy János miért pont ezt a szót üvöltötte. Ez még különösebbé tette a dolgot.
A szem becsukódott, a lyuk eltűnt.
Niki összetépte és elégette a szerződést, majd üvegből ivott bort.
- Féreglyuk van a kukorica tábla felett - foglalta össze a lényeget Niki. A féreglyuk okozta az anomáliát a kukoricával.
Mindannyian, vagyis Niki, István és Tamás, - Lion továbbra is aludt - A kukorica kupacra néztek. Várták, hogy a kukoricák saját maguktól lemorzsolódnak és zsákokba töltik magukat. De semmi sem történt. Ezen jót nevettek.
Egy papír lapot sodort a szél az asztalra. Rá volt írva a következő: " Itt van a kukoricatábla felett a féregjárat bejárata ami a mi univerzumunkba vezet, nagyon fontos, hogy háborítatlanul tudjuk használni. Kérünk benneteket, hogy írjátok alá a papírt, hogy erről senkinek sem fogtok beszélni. A féreglyuk a jövőben teljesen láthatatlanul fog működni, soha semmi jelét nem fogjátok tapasztalni annak, hogy a lyuk működik. A hallgatásért cserébe gén módosítjuk a mindenkori kukoricákat, ezáltal nagyra fognak nőni a kukorica csövek. Királynőnk vagy Niki, de elfogadjuk, hogy nem akarsz hazatérni."-
- Elégé primitív módon üzennek nekünk a földönkívüliek. - jegyezte meg Tamás.
- Ez volt a titok, egy féregjárat - Ismételte meg Niki.
- Van valakinek tolla? - kérdezte Tamás.
- Nekem van. - mondta Niki..
Niki írta alá a papírt először majd követte a példáját István és Tamás is.
- Miért írod alá a papírt, mikor királynő lehetnél?- kérdezte István.
- Mert melletted lehetek csak királynő és mert veled akarok élni. - Válaszolt Niki.
Megcsókolták egymást.
- Most mihez kezdünk ezzel a papírral? - kérdezte István.
Mikor ezeket a szavakat mondta a papír eltűnt.
Erről a féreglyukról álmodtam gyerekként - mondta Niki.
- Én más lyukról - mondta Tamás és nagyot nevetett.

István ránézett a fekete hosszú hajú nőre és levert egy boros üveget az asztalról.
- Niki, királynő lehetnél a csillagok közt. Miért nem mész el? - kérdezte
- Ezzel fogsz szekálni?- kérdezett vissza a csaj és nagyot nevetett. És megszorította a kezével a férfi nemi szervét a farmernadrágon keresztül.
- Szeretlek téged István, te fontosabb vagy nekem, mint a királynősség. De hányszor mondjam el?
István bólintott egyet a fejével és érezte, hogy Nikinek nagyon erős keze van.
- Ez fáj cicám. - mondta István. És leborult az asztalra és elaludt.
A csaj az asztaltól néhány lépést ment majd megállt. Próbált a faház mögé menni de az egyensúlyát vesztve vissza tántorgott a sörpadhoz és néhány boros üveget leverve ráfeküdt az asztalra és elaludt.
Tamás oda ült Niki mellé.
- Ne aludj cicám, ketten maradtunk, a többiek kidőltek. - mondta.
Niki kinyitotta a szemeit.
- Miért szólítasz cicának?
- Mer olyan cicás vagy. - mondta Tamás.
Lion ezzel egy időben leesett a székéről, nem ébredt fel, aludt tovább füvön.
- Én sem bírom már sokáig. - válaszolt Niki. Miközben feküdt az asztalon.
- Szerintem, te nagyon jól bírod az alkoholt.
Niki nézte a füvön fekvő Liont.
- Hát nála jobban bírom. - állapította meg.
- Ismerős vagy nekem, állandó vendéged voltam Bécsben a bordélyházban. - mondta Tamás
- Kérlek ne kísérts engem ezzel, egyébként én is megismertelek téged. - válaszolt Niki. - Szenvtelen hangon. Majd hozzá tette. - Mielőtt megkérdeznéd. Igen űzöm még az ipart.
Tamás ivott egy pohár vodkát és simogatta a műanyag poharat.
- Sok nővel lefeküdtem, de elvárták, hogy pénzt adjak. Valódi barátnőre vágyok.
- Milyen nőre vágysz?
- Akivel egy hullámhosszon vagyok. - válaszolt Tamás.
Niki semmit sem válaszolt. Feküdt az asztalon és nézte a csillagokat. Valamelyik csillagrendszerben királynő lehetnék, ha igazság volt azon a kibaszott papíron amit aláírtam. - gondolta és lehunyta a szemeit.
Álmában egy ágyon feküdt meztelenül.
- A királynőnek a legjobb jár. - mondta egy izmos, jóképű férfi.
- Kurva vagy királynő vagyok? - kérdezte Niki hangosan.
- Szerintem kurva. - mondta Tamás.
A távolból kutya ugatást hozott a szél, egy vonat hangját is hallották. Niki feküdt a sör asztalon. Tamás ült a padon és nézte a nőt. István és Lion továbbra is a füvön aludtak. A csaj kinyitotta a szemeit és megszólalt.
- Kevés időm van. - mondta Niki.
- Mindannyiunknak kevés az ideje. - mondta Tamás.
- Úgy értem, hogy mindjárt reggel. - mondta a csaj.
Niki leszállt az asztalról és bement a faházba. Nem fog ő beszélgetni egy férfival aki ráadásul a régi kuncsaftja. Belülről becsukta az ajtót és lefeküdt az egyik ágyra rögtön elaludt.
Tamás a kukorica kupac mellé ment és lefeküdt, szinte rögtön elaludt. Az álmok mezején jártak különös dolgokat tapasztaltak amire nem fognak emlékezni de a DNS emlékezni fog, az infók egyenesen oda jutnak és ha nem is vesszük észre minden nap változunk.
Késő délután Lion kelt fel elsőként a körül nézett és senkit sem látott. Megnézte, hogy a faház be van e zárva? Be volt. A motorjához ment felült rá és elindult a faluba.
Tamás a kukorica kupac mellet ébredt fel. Felállt kicsit leporolta a ruháját. Úgy döntött, hogy az összegyűjtött fáért majd egyik este visszajön. A biciklijét megtalálta a faház mögött, felült rá és ő is elindult a faluba.
Niki kijött a faházból rögtön feltűnt neki, hogy István a sörpad alatt fekszik.
Niki egy puszival felébresztette a férfit.
- Remélem, hogy minden közös éjszakánk ilyen izgalmas lesz. - mondta István.
- Én nem csak remélem, én tudom. - válaszolt Niki.
- Öröké veled akarok lenni. - mondta István.
- Én is veled. - Súgta Niki.
A Skodával elindultak a faluba.
- Nyugi, majd lassan vezetek. - mondta Niki és elnevette magát.
Niki megállt a földúton. Kikapcsolták a biztonsági öveiket. Átkarolták egymást és csókolóztak.
- István, van egy titkom. - mondta Niki.
- Arról van szó, hogy mit dolgozol Bécsben?
- Szóval tudod. - mondta Nikoletta.
- Láttam a fényképed a bordélyház oldalán.- válaszolt a férfi.
- Ki szállok a szex iparból. - jelentette ki Niki.
- Szeretem az őszinteséged. - mondta István. És szorosan átölelte a szerelmét.
- Én is szeretem a te őszinteséged. - válaszolt Nikoletta.
A kukorica tábla, a faház, a világ a helyén volt. Egy valaki hiányzott a világból János akit elnyelt a féreglyuk. A férfi tettei, álmai, minden dolog ami hozzá kapcsolódott nem létezett többé. János gyermekei és az idegenlégiós szolgálata is eltűnt. A jelen gyökeresen megváltozott az eltűnések miatt. Ez azonban senkinek sem tűnt fel.
A Skoda jobb első fényszórója felgyulladt a fényben János és az ő emlékei tűntek fel , pár percig tartott a jelenés. A fizikai világtól így búcsúzott el János, azonban a búcsúját senki sem látta.

 

Az esküvő

 

Egy nőre gondolt akinek rövid szőke haja van. Jó pár éve még szerelemes volt a nőbe, de a csaj férjezett volt és házinyúlra nem illik lőni. Titkos találkozások, titkos vágyak, végezetül a rádöbbenés, hogy nem kell titkolni semmit. Mindenkinek joga van szeretni, és mindenki szabadon dönthet, hogy kit akar szeretni. Ez persze sokszor nem tetszik a külvilágnak de a külvilág mit mondd sosem számít.
Nevetséges volt ahogy a a motorral próbáltad meg üldözni az ufót, szerintem nem kellene ilyet csinálnod. Lejáratod magad, kedves fiam. - írta egyszer neki az Anya . A múlt emlékei feltörtek Istvánban, a nők és a motoros ufó üldözések. A sok munkahely, mert a változatosság gyönyörködtett. De akkor ott ahogy sütött a nap Várárok falu katolikus temploma előtt a jelen színesebb volt és gyönyörűbb mint a múlt. István megrázta a fejét és nem értette, hogy a múlt emlékei miért törtek fel benne. Mikor a jelen várakozással teli.
Sára az 50 ess éveiben járó magas nő, kifejezetten exkluzív, alkalmi ruhába öltözött amibe csángó magyar motívumok voltak hímezve a fiához lépett.
- István, remélem a nők terén nem fogsz változatosságra vágyni az esküvő után. - mondta és elnevette magát. A fiatal férfi semmit sem válaszolt nézte az anyát és szorosan átölet határtalan szeretettet érzett feléje.
A katolikus templomban sok ember volt, teljesen megtelt Várárok falu temploma. A jelenlévők nagyrészt idős idős nénik és bácsik voltak. De volt néhány gyermek is. Ragyogón sütött a nap, kellemes idő volt. A levegőben virág illat úszott A helyi kocsmában nagy sürgés, forgás volt. Ott lesz majd a lakodalom egészen pontosan az udvarán egy katonai sátor alatt. Az asztalok a, székek már a helyén voltak. Az asszonyok Niki jó barátnői sütöttek, főztek természetesen teljesen ingyen, faluban így szokás önzetlenül segítik egymást az emberek.
A kocsma pult mellett alig voltak csak pár alkoholista de később ők is a templom elé mentek. És ott várták a falubelijüket Nikit aki örök esküdt fog fogadni a férfinak akit szeret. Nikit szerették a faluban, tudták, hogy a nőnek korán meghalt az édesanya. Falusi közösségben mindent tudnak egymásról az emberek.
István világos zöld színű zakót viselt fehér inggel és nyakkendőt is kötött. A fekete zakóját amit az anya vett neki egyszerűen nem volt képes felvenni. Várt a templomban az oltár előtt. Várta a nőt akibe szerelmes. Várta, hogy felhúzhassa az ujjára a gyűrűt az egymáshoz tatozás szimbólumát. A helyi kántor aki egy 60 as éveiben járó férfi volt orgonált J S. Bach, Airy on the G String című művét. Természetesen a kántor aki Sára jó barátja volt teljesen ingyen vállalta az orgonálást. Falusi közösségben ez így természetes.
Az édesapja vezette Nikit. Nagy darab szakállas férfi fekete öltönyben. Mentek a templomban szék sorok közt. Niki menyasszonyi ruhája hófehér színű volt. Merész dekoltázzsal így a push up nem maradott el. Niki láb villantással is borzolta a kedélyeket, a falusi normákba belefért a modern menyasszonyi ruha azonban az esküvő után még hetekig téma maradt a helyi asszonyok közt.
István nézte Niki fátyollal eltakart arcát. És nézte a kivillanó formás combjait.
A nagy darab férfi a lánya szemébe nézet majd elengedte Niki kezét.
- Légy boldog Niki. - mondta.
A nő szemében megjelent egy könnycsepp és úgy válaszolt.
- Soha ilyen boldog még nem voltam Apu.
István megfogta Niki kezét.
Harmincas éveiben járó fiatalember tartotta a szertartást, katolikus pap volt. Tamás Atya volt a neve és Sára jó barátja így esett rá a választás. Örömmel mondott igent a felkérésnek.
- Tamás Atya, szeretném ha te tartanád az esküvői szertartást mert te a barátom vagy. - mondta Sára.
Fél évvel ezelőtt beszélgettek és már az oltár előtt állt az ifjú pár és Tamás Atya. Az idő látszólag, vagy tényleg gyorsan halad.
Béla a nagydarab, szakállas férfi nézte ahogy a lánya férjhez megy. Mellette volt Sára az ízig vérig falusi nő. Béla sosem gondolta volna, hogy Győri férfihoz megy férjhez a lánya. Szerette volna ha gazdag olasz férfihoz megy hozzá. De ott a templomban örült Istvánnak és támogatta a fiatalok ötletét, hogy faluban telepedjenek le közel a természethez. Legalább a kis unokák tudnak futkározni, forgalom alig van Várárok faluban - gondolkodott el Béla.
Tamás Atya megszólalt.
- István, akarod ezt a nőt feleségül venni?
- Még meg gondolhatod magad. - súgta Niki halkan.
- Igen, felelt István
Nikoletta, akarod ezt a férfit férjül venni?- kérdezte Tamás Atya.
- Igen - válaszolt a nő.
Az Atya rájuk nézet egy fénysugár betört a templom ablakán egyenesen Niki arcába világított.
- Húzátok fel egymás ujjára az összetartozás és az örök hűség jelképét a gyűrűt. - mondta Tamás Atya.
István felhúzta Niki ujjára a jegy gyűrűt és észrevette, hogy nincs műköröm. Niki is felhúzta István gyűrűs ujjára a jegy gyűrűt.
- Csókoljátok meg egymást - mondta az Atya.
A kántor elkezdte játszani Demjén Ferenc Most kell eldöntenem című dalát. Az orgona hangjai betöltötték a templomot.
Az ajkaik összeértek, érezték egymás nyelvét. A napok továbbra is követni fogják egymást, de van ami nem válik unalmassá.
- Izgalmas vagy - mondta István
- Mindig izgalmas leszel a számomra - válaszolt Niki.

A templomban mindenki felállt és tapsolt. Tamás és Lion egymás mellet álltak a legelső padsorban, mögöttük voltak az öröm szülők Sára és Béla. Niki és István immár mint házasok egymás kezét fogva kimentek a templom elé. Kint a kislányok virág szirmokat szórtak, hullottak a szirmok. István magához húzta és megcsókolta Nikit.
Béla egy virágcsokrot adott a lányának és átölelte. A fiatal nő a csokrot eldobta a háta mögé. Szállt a csokor a levegőben. Repült a csokor, Tamás és Lion nézték. Végül Tamás kezében landolt a magas fekete rövid hajú férfi hangosan nevetett.
- Most már biztos, hogy lesz barátnőd. - mondta Lion és hátba veregette Tamást.
Béla aduijából Hellmich Bolton - When a Man Loves a Woman című zenéje szólt.
Az ifjú pár gyalog indult a helyi kocsmába ami nem volt messze a templomtól, egy utcányira csupán. Sétáltak és minden szembe jövő ember köszönt nekik. Falun köszönnek egymásnak az emberek állapította meg István. Várárok teljes lakosságát meghívták a lakodalomba. A kocsma ajtajában mindenki kapott üdvözlő italt.
A katonai sátor alatt hosszú asztalok voltak felállítva. Meleg déli szél fújt. Délután 5 óra volt.
Miután az összes vendég beért a sátorba István a zenészek mikrofonjához lépett, hogy mindenkit üdvözöljön.
- Mindenkinek csodás estét kívánok. Remélem, hogy mindenki jól fogja magát érezni. Én remekül érzem magam, Ez életem legszebb napja.
Az ifjú házasok szülei Sára és Béla egymás mellett ültek.
- Csodás ez az este. - mondta Sára
Béla nagyot bólintott a fejével.
- A mi gyermekeink a legcsodálatosabbak. - mondta a férfi.
A lakodalomban szólt a mulatós zene, a menyasszonyi táncnál Lion átölelte Nikit és halkan a fülébe súgta - Nagyon szép kukorica fog teremni az idén is.

Balatonkenesére megyünk nyaralni - mondta István.
- Jó hely - válaszolt Tamás és nagyot kortyolt az italából.
Béla csevegett Sárával. A nő szolid zöld színű estélyi ruhában volt, amivel kitűnt a lakodalmi forgatagból.
- Tudod szeretek adni a megjelenésemre - mondta Niki édesanya.
A nagy darab férfi bólintott.
- A gyerekeink legyenek boldogok- mondta Béla
- Boldogok néz rájuk. - válaszolt Sára. A hangok szépek ha boldog ember hallgatja vagy adja ki a hangokat. Rajtunk múlik, hogy mi a szép. És hát a hangokkal teremtünk, a gondolatok a ki nem mondott szavak semmit sem érnek.

A Balatonkenesei strandon hét ágra sütött a nap. Sokan napoztak, élvezték a nyarat az emberek. A nászutasok megcsókolták egymást. Érezték a Balaton közelségét. Néhány vad kacsa úszott a part mellet. A ezer színű magyar tenger csodálatos nyári délutáni arcát mutatta. Niki monokiniben volt nagy, körte formájú mellei hozzá értek István mellkasához mikor átölelték egymást.
Kézen fogva futottak a Balatonkenesei Vakkbotyán strandon a strandolók nézték őket, ahogy futnak. Egymás kezét fogva nevetek és szaladtak a víz mellet. Niki olyan volt mint egy forgószél magával vitte, felkapta Istvánt. A nevetésüket messze vitte a szél. Megálltak csókolóztak, egymás szemébe néztek, fürödtek, napoztak élvezték egymás társaságát a nászútjukon. A nap szikrázó arany fényt vetett a vízre, nézték a naplementét és fogták egymás kezét.
-A férfi a szájába vette Niki mellbimbóját és gyengéden szívta és a nyelvével ingerelte.
- Nagyon jól csinálod babám. - mondta a csaj és kéjesen nyögött.
István a tenyerébe fogta a nagy, formás körte formájú ciciket.
- Nagyon kívánlak - mondta a férfi.
- Szívd a bimbóim és ne beszélj, babám. - mondta a csaj, és gyengéden megfogta a férfi nemi szervét.
A férfi szorgalmasan szívta a formás mellbimbókat.
- Istenem, köszönöm a cicit az űrből. - mondta és folytatta a szívást. Meleg déli szél fújt, kicsit belementek a vízbe.
István érezte, hogy a csaj megfogja a merev nemi szervét. Niki letérdelt István elé és a forró ajkai a férfi farkára tapadtak.
Úgy érezte, hogy az inger folyamatos. mert a nő nyelve folyamatosan mozgott, így ingerelte a férfit. Ha nem mozgott a nyelv akkor szívott. Miközben szopták arra gondolt, hogy ezt az érzést egy költő sem tudná szavakba önteni. Leírhatatlanul jó. És még arra gondolt, hogy minden álmunk teljesül. A Balatoni naplemente világította meg Niki arcát mikor leszopta Istvánt. Miután leszopták egy gazdátlan gumimatrac sodort a víz melléjük, Niki ráfeküdt a matracra mélyebben bementek a vízbe és mikor Niki puncija egy magasságban volt a matrac mellet álló István farkával a férfi bevezette a nemi szervét a nő hüvelyébe és szorgalmasan járatta benne. Niki miközben ringatózott a matracon élvezte a férfi lökéseit, és nézte István izmos testét. Majd a parton feküdtek egymás mellet, ahogy régen a faházban.

 

Epilógus

 

Minden évben hatalmas gyönyörű és egészséges kukorica fejek teremtek. A környékbeli gazdák csodájára jártak Niki és István kukoricásának, kérdezték, hogy mi a titok? A fiatalok úgy válaszoltak, hogy egyszerűen jó a föld. Sokan megakarták venni tőlük a földet ők azonban nem adták el. Egyik nap Niki eszébe jutott ha már ilyen csodálatos kukoricájuk terem minden évben, akkor vodka készítő kisüzemet hozzanak létre. A kukoricából remek vodkát tudnak készíteni. István támogatta az ötletet. Niki édesapja Béla kezdő alaptőkét biztosított a fiataloknak, mert biztos volt az üzlet sikerében. Gyorsan felépült a vodka készítő kisüzem. Elvégezték a szükséges tanfolyamokat és rövidesen már a saját vodkájukat kóstolhatták, akkor érte őket a hatalmas meglepetés. A vodka elmondhatatlanul finom volt. A földönkívüliek génmódosítása nagyon jó hatással volt a vodka minőségére. Sok külföldi nagy díjat nyertek a vodkájukkal, még a vodka őshazájában Oroszországban is.
A kukorica tábla mellett építettek maguknak egy takaros házat, A régi szerszámtároló faházat meghagyták. A nagy diófa mellett nyaranként egy fehér kecske volt.
- Lelegeli a füvet így nem kell fűnyírózni. - magyarázta István. A vendégeknek akik először látták a kecskét.
Hétvégenként meghívták a barátaikat és sörpadok mellett ülve saját vodkát ittak és bográcsoztak. Szólt a zene hajnalig. Minden évben megünnepelték a kukorica leszedését. Lion a barátjuk mindig segített nekik, és a vodkájuk nagy rajongója volt. Népszerűsítette az italt amerre járt.
- Niki és István vodkája a legjobb. - mondta olyankor.
A földönkívüliek állták a szavukat minden évben tökéletes termést hozott a kukoricás, még akkor is ha eső, vagy épen szárasság volt.
A világ egy másik részén a Pegazus óceánjáró hajó korlátjának támaszkodott Tamás. A hajó épen a Gibraltári-szorosnál úszott. Az Atlanti óceán irányából tovább úszva a földközi tenger felé. A férfi nézte az Atlanti óceánt, pincérként dolgozott a hajón pihenő idejében gyakran nézte a vizet.
A nap éppen eltűnt a horizont alatt. Delfinek tűntek fel, kiugrottak a vízből és eltűntek, hogy újra megjelenjenek. Követék a hajót, vagy az ösztöneiket. A nap végül lebukott , az óceánnak csodás illata van. - állapította meg Tamás. A férfi elégedettséget érzet és ingert ami folyamatos volt, lehunyta a szemeit és úgy élvezte. A rövid szőke hajú bikinibe öltözött nő térdelt előtte . A csaj feje szorgalmasan bólogatott mint az olajfúró tornyok a texasi mezőkön.
- Szilvi, te nem kérsz pénzt mint a kurvák. - mondta Tamás és lenézett a csajra.
A szöszi felnézett a férfira és enyhén beleharapott Tamás nemi szervébe.
A férfi elmosolyodott. - Végre van barátnőm. - gondolta.
Szilvi miután végzett lementek a hajó egyik bárjába és Tamás fizetett egy Tell Blonde koktélt a csajnak.
Minden álmunk teljesül, nagyon kell akarni és ez mellett vállalni kell, hogy kifizetjük az árát.

 

 

vége

 

 



Képgaléria

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!